Káros anyagok a kozmetikumokban

Ez egy nagyon hasznos cikk sokat lehet belőle tanulni, érdemes elolvasni :
http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf?getpdf=1

Röviden összefoglalva
Antal Vali ír a 18 legkockázatosabb vegyületcsoportról ami mindneféle kozmetikai termékben és nemcsak, megtalálható, melyek mind ártóak bőrünknek, szervezetünknek
 1988 óta tudunk arról h 3ooo bevizsgált anyag mennyire mérgező
884 súlyosan mérgező,
218 meddőséghez vezethet,
314 biológiai elváltozásokat okozhat,
146 daganatokat okozhat, és
376 bőr és szemirritációkat okozhat.
és mégsem tiltották be őket, sőt mert ay egész üzletről profitról szól nema mi egészségmegvédésünkrül, így mi magunk kell megvédenünk magunkat a káros vegyületektől
de melyek is azok:

1. Alumínium származékok és alumínium vegyületek

Miben találhatóak:
·dezodorokban
·izzadás gátlókban
·borotválkozás utáni készítményekben
·arckrémekben
·napozószerekben
·babaápolási készítményekben

A kozmetikumokban (dezodorokban) leggyakrabban  az alumínium sókat alkalmazzák pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító tulajdonságuk miatt. Minél hatékonyabb készítményt szeretnénk
használni, annál nagyobb az esélye, hogy a lehető legfelszívódóbb formában találjuk meg benne az
alumíniumot, amely a bőrön keresztül felszívódva egyenesen a véráramba jut, ezáltal tudja mérgezni
akár az egész szervezetet is. Ugyanis az alumínium származékok az egyik legsúlyosabban mérgező
vegyületcsoport.
Amiben Aluminium, Alu, Alumina es hasonló elnevezésü összetevő van kerülendő!


 2. Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok
Ahhoz, hogy egy kozmetikum habos legyen, habképző tenzidet vagy más néven mosóaktív anyagot
kell a gyártónak beletennie. Ezek azok anyagok, amelyektől "tisztának" érzed magad, ugyanis olyan
erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy leoldják a testeden található bőrfelszíni emulziót.
Ebbe a vegyületcsoportba tartozik az összes olyan
kozmetikum, ami habzik:
·habfürdő
·tusfürdő
·babafürdető
·intim mosakodó
·sampon, hajbalzsam
·fogkrém
·arclemosók, sminklemosók

Dr. Rózsa Sándor egyetemi tanár és kémikus minden előadását, úgy kezdte: "Hölgyeim és Uraim, kik azok Önök közül, aki
persillel mosnakhajat ?"
A hallgatók természetesen felháborodottan tiltakoztak. "Ebben nem vagyok olyan biztos! válaszolta erre Dr. Rózsa Sándor
ugyanis a mosóporok és a samponok mosóaktív anyaga általában ugyanaz az agresszív zsíroldó tenzid: egy szulfát vagy foszfát származék. De ezek a vegyületek találhatóak meg a kutya és macskafürdetőkben, az autómosóban, az ipari
zsíroldókban, a mosogatószerekben, a sütő és grilltisztítókban, a felmosó szerben és a vécétisztítókban is. Egy sampon és egy folyékony mosószer vagy mosogatószer alaphatóanyag összetételét tekintve nem sokban különbözik, mindössze abban, hogy más a doboza és más az illata.
Illetve a kozmetikumok egy részébe kevernek az eladhatóság kedvéért egy elenyésző mennyiségű növényi hatóanyagot, amely hatása (hatástalansága) említést sem érdemel.
A kozmetikumokban alkalmazott szulfátoknak a bőrre és az egészségre gyakorolt hatását tekintve
négy nagyon veszélyes képviselője van:
·Sodium Lauryl Sulfate (SLS)
·Sodium Laureth Sulfate (SLES)
·Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
·Ammonium Laueth Sulfate (ALES)

Rákkeltő, bőrizgató, nyálkahártya károsító, mérgező hatásukon kívül súlyos kárt okoznak a szervezetnek azzal a funkciójukkal is, hogy a bőr és a szervezet első számú védelmi vonalát a bőrfelszíni emulziót kíméletlenül és maradéktalanul leoldják a bőrről, megfosztva ezáltal a bőrt immunrendszerétől. Ezen vegyületek "áldásos" tevékenységének köszönhető az a bizonyos száraz, húzódó és viszkető érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és a sajnos már csecsemőkorban is jelentkező ekcéma.

Alternatívaként a kókuszolajból (Cocamide, Cocamido) és pálmaolajból (Palm) kivont bőrbarát tenzidek használatát javasoljuk.


3. Emulgeátorok

Az emulgeátoroknak köszönhető, hogy a kozmetikai készítmények zsíroldékony és vízoldékony hatóanyagai elegyednek egymással, azaz emulziót hétköznapi nevén krémet alkotnak. Ugyanis egy krém nem más, mint víznek és zsírnak (olajnak) a keveréke, ami köztudottan nem elegyedik egymással, és még alapos felrázás vagy kevergetés után is egy idő után szétválik. Ez a víz és a zsírmolekulák között fennálló felületi feszültségnek köszönhető. Az emulgeátorok ezt a felületi
feszültséget szüntetik meg, és a felületi feszültség megszűnésének köszönhető, hogy a két nem elegyedő anyag krémmé áll össze.

Sajnos a kozmetikai ipar mesterséges emulgeátorokat használ, amelyek között sok a veszélyes vegyület. A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA)és ennek származékai.
A  DEA, TEA, MEA mozaikszavak összetételekben való előfordulásával általánosságban is vigyázni kell,
mert a jól hangzó nevek mögött álló vegyületek diethanolamine, triethanolamine, monoethanolamine általában károsak.
4. Szintetikus illatanyagok

Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

Sajnos szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztálkodó szerben és tisztító és mosószerben találhatóak illatanyagok, amelyek többnyire szintetikusak. A természetes aromaterápiára alkalmas, jótékony és gyógyító
illatokat a termékek összetételében apró csillagocskákkal jelölik, és lábjegyzetben közlik, hogy ezek eredeti illatok, és nem szintetikumok. A szintetikumokat, mint már fent említettük, összefoglaló néven Parfum vagy Fragrance névvel illetnek.
Pl. kamillas vécépapir sose latott kamillát, garantálom

Ezek az anyagok az első 11, amely a legproblémásabbnak bizonyult, allergén hatásuk jól dokumentált: Amyl Cinnamal, Cinnamyl Alcohol Citral, Eugenol, Hydroxycitronellal, Isoeugenol, Amylcinnamyl Alcohol, Cinnamal, Coumarin, Geraniol, Hydroxyisohexyl, Cyclohexene Carboxaldehyd

A következő illathat ások érnek általában:
·Felébredsz, kikelsz egy olyan ágyneműből, amit mostál, öblítettél, amelyekben ott van a szintetikus illatanyag, s amióta tudjuk a reklámokból, hogy hetekig illatmegőrző kapszulába zárják az illatokat, azóta még egy hónap múlva is fogod érezni.
·Jó esetben meztelenül aludtál, rosszabb esetben még egy hálóing is van rajtad, amit valószínűleg ugyancsak mosol és öblítesz. Kikeltél az ágyból és kimész a WC-re, már a papír is illatosítva van. Ha végeztél, akkor jön a spray, hogy "nehogy büdös legyen a lakásban", vagy "megszóljon a vécéd". Töményen kerül a rákkeltő anyag bele az éterbe.
·Ha ezen túl vagyunk, akkor az emberek nagy része megmosdik vagy lezuhanyozik, de ha nem akkor legalább az arcát megmossa. Mivel? természetesen tusfürdővel vagy szappannal, amelyben megint csak van szintetikus illatanyag.
Mivel a tusfürdő vagy szappan tartalmazza a Sodium-Lauryl/Laureth-Sulfate-ot, ami kiszárítja bőrt, ezért be kell kennünk valamilyen testápolóval, vagy a nők az arcukat krémmel, amelyben megint van szintetikus illatanyag.
Még csak 6 perce keltél fel!
·Fogat mosol(szintetikus aromák, íz-és illatanyagok)
·Ezek után felöltözöl, s magadra veszel olyan ruhát, amit mostál, öblítettél, sőt jobb háztartásokban, már szekrényparfüm is van(nem a levendula csokor, hanem a szintetikus szekrény illatosítók)
·A férfiak nagy része borotválkozik: preshave, borotvahab, after shave, amely megint mind potenciális illatanyag veszélyforrás.
·A nők nagy része frizurát készít: Lakk, zselé stb., megint mindnek illata van.
Általában most már a férfiak is használnak hajhabot vagy zselét, amelyeknek szintén van illata.
·Sokan ezen a ponton magunkra fújják az aktuális parfümöt (természetesen kivéve az felsorolást „kiprovokáló” hallgatót)
·A nők nagy része sminkel is, és a sminkszereknek is van illata.
·És a nagy készülődésben, főzünk magunknak egy teát az agyonreklámozott filteresből, amelyben szintén szintetikus illat és aroma van (vagy megiszunk egy 3 az 1-ben instant kávét, amelyben a csábító íz és az illat nem más, mint kőolajból szintetizált aroma). Eltelt az első fél óra az életünkből és még hátra van 23 és fél.
Sőt mindezek után lemegyünk a kocsiba és ott lóg a fenyőfa a tükrön: a szintetikus illatosító.
És még egy gondolat: a drogériákba kapható párszáz forintos aromaolajokat ne tévesszük össze a valódi 100%os illóolajokkal!


5. Tartósítószerek

Mivel szinte mindegyik szintetikus tartósítószer valamilyen formában káros, ezért kivételesen azokat sorolnám fel, amelyek NEM károsak, sajnos igen rövid a lista:
·Benzoic Acid
·Sorbic Acid
·Phenoxyethanol
·Ascorbic acid
·Tochopheryl Acetate
·Apple Acid
·Ascorbyl Palmitate
·Benzyl Salicylate
·Benzy Alcohol
·És a természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

6. Kőolaj származékok

A szintetikus anyagok túlnyomó többsége is kőolajszármazék, de most konkrétan azokról szeretnék
beszélni, amelyek természetes zsír-és olajpótlóként kerülnek a kozmetikumokba -legfőképp a krémekbe, testápolókba, masszázsolajokba, babaolajokba, alapozókba és rúzsokba.
Mivel a valódi 100%-os növényi olajok drágák, a kozmetikai ipar a nagyobb haszon, és a hosszabb eltarthatóság érdekében előszeretettel alkalmazza az olcsó kőolajat, egészen pontosan a kőolaj feldolgozás során keletkezett kőolajhulladékot: a pakurát. Bármily bizarrul is hangzik, ebből a gusztustalan, büdös, ragacsos és rendkívül mérgező veszélyes hulladékból készülnek durva vegyszeres finomítással a kozmetikai szintetikus zsír-és olajkomponensek.
A kőolajszármazékok bőrre gyakorolt hatása:
·eltömítik a pórusokat, ezáltal blokkolják a bőr természetes élettani folyamatait: a légzést, az anyagcserét és a kiválasztást
·akadályozzák a bőr méregtelenítését
·élettelenné, törékennyé teszik a bőrt a megszűnt funkciók miatt
·gátolják a bőr természetes kopását, aminek a következménye a megvastagodott szaruréteg
·elősegítik a mitesszerek és a pattanások kialakulását
·erősítik a gyulladásra való hajlamot, és a gyulladással együtt járó bőrbetegségek kialakulását (sömör, ekcéma, hiperkeratózisok, szeborrea, rozácea, egyéb bőrgyulladások)
·nekik és az SLS/SLES-nek köszönhetjük azt a bizonyos "száraz, húzódó, viszkető érzés"-t
·egy láthatatlan (fel nem szívódó) réteget képeznek a bőrre, amely megakadályozza a bőr légzésével együtt járó párolgást, vagyis azt a természetes vízleadást, ami az egészséges bőr hőháztartása szempontjából nélkülözhetetlen (érdekes módon ezt a gyártók előnyként tüntetik fel a terméken a hidratáltság szempontjából, ami persze nem így van, mert a bőr hidratáltsága a vízmegkötő faktorok munkájától, és az ivással elfogyasztott vízmennyiségtől függ!)
·kőolajtartalmú készítmények a babák bőrére nézve életveszélyesek, ugyanis nem engedik kialakulni a bőr természetes védelmét (bőrimmun) ellátó savköpenyt (pH 6-7), azaz a bőrfelszíni emulziót
Kőolaj származékok az INCI megnevezésük alapján:
Mineral oli, Liquidum paraffinum, Paraffin wax vagy Mineral wax, Vazelin, Petrolatum, Cera microcristalina, Hart-paraffin, Ozokerit, Petrol wax, Ceresin.


7. Ftalátok

A legtöbb kozmetikum összetevőként nem tartalmaz ftálsavat, csak a tégelyük, ugyanis a ftálsav egy olyan műanyagból kioldódó súlyos egészségkárosító hatású vegyi anyag, amelyet a WWF is felvett arra a bizonyos 103 mérgező vegyi anyagot tartalmazó listára, amikor elvégezték az egyik legszélesebb körű európai felmérést a vérünkben keringő méreganyagokról. (Mi kering a vérünkben?)A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben ftalátokkal lágyítanak, hiszen
·egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxinkeletkezik,
·másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe
Miben találhatók ftalátok?
Bár az EU betiltotta a ftalát típusú lágyítószerek alkalmazását gyerekjátékokban -azok egészségkárosító, rákkeltő hatása miatt -a kozmetikai csomagolóeszközökből kioldódó ftalátokról mintha elfelejtkeztek volna. A ftalátok ma is megtalálhatóa számos, mindennapokban használt termékben:
·PVC padlóban
·mosóporban
·testápoló szerekben (krémek, tusfürdők, parfümök, dezodorok, hajspray-k, formázó zselék)
·műanyag használati tárgyakban (gyerekjátékokban!)
·élelmiszereinkben (lásd műanyag csomagolásuk van!)
·ásványvizes palackokban, ahová a feldolgozáskor vagya csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek
Hogyan állapítsuk meg, hogy ftalátmentes-e a termékünk?
Általában a termékek címkéjén nem szerepelnek a ftalátok az összetevők listáján.
A ránézésre egyforma csomagolások között a dobozok és palackok alján található számok, vagy rövidítések alapján tehetünk különbséget: ezeket a csomagolóanyag újrahasznosíthatóságára vagy újrahasználhatóságára utaló háromszögben kell keresnünk.
Ftalátot tartalmaznak a puhább PVC-ből készült termékek, tehát ha a háromszögben a PVC vagy V jelzés, illetve a 3-as szám áll, akkor ftálsavat tartalmaz a műanyag.
Apolietilénből készült termékeket, melyek ugyancsak tartalmaznak ftálsavat 1-es számmal jelölik (lásd vizes palackok).
Végül nézzük, melyek azok a ftalátok, amelyek nem a műanyagokból oldódnak ki, hanem a különböző kozmetikumok direkt alkotó részei:
·Dibutyl Phtalat(napvédő szerekben) -máj-és ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
·Diethyl Phtalat(napvédő szerekben) -súlyos idegméreg, szintén ivarszerv károsító, megzavarja a hormonháztartást, mert műhormon-szerű hatású
·Dimethyl Phtalate(kozmetikai lágyító, rovarűző)
·Dioctyl Phtalat(kozmetikai lágyító) -súlyosan mérgező
A ftalátokról bővebben itt olvashatunk: http://antalvali.com/a_ftalatok_hatasa

8. BPA(biszfenol A)
Hasonló veszélyforrást jelent a BPA (biszfenol) is, amely szintén a műanyag csomagolókból és flakonokból oldódik ki. Az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról kutatások folynak a Yale Egyetemen.
A témával kapcsolatos további részleteket itt olvashatsz:
·http://antalvali.com/tudnivalok-a-bparol.html
·http://antalvali.com/comment/16699/BPA-a-veszelyes-muanyag-2.html
·http://antalvali.com/hirek/bpa-biszfenol-a.html
·http://antalvali.com/hirek/bisphenol-a-val-szennyezett-bebicumik.html

9. Fluoridok
A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos –mert ugye "fogorvosunk is ezt ajánlja". A reklám szakirodalom szerint a fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a szuvasodástól.Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások bebizonyították, hogy semmi!
A fluor hatása az élővilágra:
Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erőssavakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is hogy az idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalom
mentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmus zavart okoz és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha mé sikerül is túlélni a balesetet.
A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtartalmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Élelmiszer-és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása tilos. Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk -bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).

10. Szintetikus színezékek
A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerhetedföl, hogy a terméken a következőt látod: C.I. és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.
Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:
·C.I.19140(Acid Yellow 23, Tartrazin, E102) -sárga
·C.I.20040(Pigment Yellow 16, diklór-benzidin) -sárga
·C.I.21100(Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) -sárga
·C.I.21108(Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) -sárga
·C.I.42053(FDC Green 3) -zöld
·C.I.42090(Acid Green 9) -zöld
·C.I.42520(Basic Violet 2, MagentaIII) -lila. Előszeretettel színeznek vele levendula illatú termékeket.
·C.I.45170(DC Red 19, Rhodamin B) -piros
·C.I.50325(Acid Violett 50) -lila. Mérgező fenol származék.
·C.I.60724(Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) -lila. Mérgező anilint tartalmazhat.
·C.I.74260(Pigment Green 7) -zöld. Mérgező dioxint tartalmazhat.
·C.I.77163(bizmut-oxiklorid) -fehér.
Fehérítő és szeplő elleni krémekben, napozószerekben fordul elő.A "mitsem érő" kozmetikumok eladhatóságát a színnel és az illattal növelik. Sajnos a nők nagy többsége még manapság is úgy választ kozmetikumot, hogy vagy a reklámokra hallgat, vagy pedig bemegy a drogériába, és ha megtetszik a termék színe és csomagolása, akkor leveszi a polcról, és megszagolja. Ha jó az illata, akkor a termék a kosárban landol.
Van olyan eset is, hogy a színnel a benne lévő állítólagos hatóanyag mennyiségét próbálják vizuálisan hihetővé tenni. Az A-vitamin tartalmat sárga szintetikus festékekkel teszik hihetővé, a levendula tartalmat lilával, az uborka, avokádó vagy aloé tartalmat pedig zölddel. Pedig minderre nem lenne szükség, ha valóban benne lenne a termékben a hatóanyagból az a mennyiség, amely valóban hat.
A babatermékeket sokszor a halványkék és a halványrózsaszín színnel teszik "babaszínűvé", amely a megbízhatóság pszichikai hatását váltja ki a vásárlóból.
A higiénés és arcápoló kozmetikumokon kívül a dekorkozmetikumok tartalmazzák a legelképesztőbb töménységben a káros színezékeket. A divat sajnos újabb és újabb színtrendekkel ösztönzi a vegyészeket újabb és újabb színkombinációk megalkotására.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy mekkora bőrkárosodást tud okozni még a legkevésbé ártalmas szintetikus színezék is, ha napsugárzás éri. A szintetikus vegyületek nagy része ugyanis UV sugárzás hatására reakcióba léphet bármilyen más vegyülettel, amelyekkel a legváltozatosabb kémiai kombinációkat létrehozva mérgezhetik a szervezetünket.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szintetikus színezékek tárgyalásánál a szintetikus hajfestékeket sem. Sajnos egy elkeserítő hírt kell közölnöm a hajfestés pártiakkal: nincs egészségre ártalmatlan kémiai hajfesték! És még egy tévhitet eloszlatnék: nem a hajfestékekben lévő ammónia a legkárosabb, hanem a bennük lévő színezék. Minél sötétebb a hajfesték árnyalata, annál több méreganyagot juttattunkbe a fejbőrünkön át a szervezetbe. Ugyanis a színek sötétségéért és mélységéért egy parafenilén-diamin (PPD) nevű szintetikus anyag a felelős, amely mennyisége a termékben egyenesen arányosan nő a hajszín sötétségével, ami azt jelenti, hogy nem a szőke hajfestés a legkárosabb, hanem a fekete. A szőkítés "csak"a haj szerkezetét teszi tönkre, a fekete viszont az agy szerkezetét is.Ugyanez a vegyület fordul elő a tartós szempillafestékekben, és a szempillaspirálok és fekete szemceruzák többségében is, amely esetben nem csak a súlyosan mérgező, hanem az irritáló, nyálkahártya-és szemkárosító hatása is érvényesül.
Mindezek ellenére nem kell, hogy gyanús legyen minden, ami színes, mert a természet rengeteg bőrbarát alternatívát is kínál organikus színezékekből, amelyek még akár a termék hatékonyságát is növelhetik -igaz, hogy drágábbak sokkal, mint szintetikus társaik, de szerintem az egészségünk megér ennyit. Ilyen hasznos színezőanyagaink a klorofill (zöld), a cékla (piros-bordó), a meggy (piros), a sárgarépa (sárga-narancs),az algák (kék-zöld), az indigó (kék-fekete), a henna (barna-vörös), a dióolaj (bronz-barna), az azulén, amely a kamilla és a cickafarkfű fő hatóanyaga (kék-zöld), a körömvirág (sárga), a feketeribiszke (kékeslila), a málna (piros), a bodzabogyó (piros-bordó-kékesvörös), a spenót (zöld), stb.

11. Mesterséges fényvédő szerek
A fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg: a kémiai, a fizikai és a biológiai
fényvédőket.
Ezek közül a kémiai fényvédők tartogatnak számunkra veszélyeket
.
Bebizonyosodott, hogy több fényvédőszerünk tartalmaz rákkeltő vegyületeket, mint például:
·4-Methyl-Benzyldencamphor(4-MBC vagy MBC)
·Octyl-Methoxycinnamate(OMC)
·Homosalate(Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
·Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid(OD-PABA)
·Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3(oxybenzon)
·3-Benzylidencamphor
A fenti vegyületek problémás mivoltát a német Öko Test magazin vizsgálatai is alátámasztották.
Mivel a kémiai fényszűrők az egyik legkockázatosabb vegyületcsoport, kerüljük el azoknak a termékeknek a használatát, amelyek tartalmazzák őket. Helyettük használjunk olyan napvédő szereket, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket tartalmaznak.

12. Púder és hintőpor alapanyagok
A púder és hintőpor alapanyagok -a bőrregyakorolt hatásukat nézve –korántsem olyan veszélyesek, mint azt egyes hozzá nem értő források állítják. Viszont belélegezve annál nagyobb problémát tudnak okozni. Gondoljunk bele, hogy pont a csecsemőknél alkalmazzuk leggyakrabban a hintőporokat.
A Hintőpor alapanyagok nagy részének apró láthatatlan szemcséi még fél órával is kimutathatók a levegőben. Ezen szemcsék  mikroszkopikus szerkezete hasonló ábrát mutat, mint egy „bogáncs”.
Mikor egy ilyen szemcsét belélegzünk, akkor az megtapad a hörgőinken, a garaton és a tüdőlebenyek között, és ott fejti ki hosszú távon a káros hatását. Leginkább a magas nedvszívó és jó tapadóképességű púder-és hintőporalapanyagok viselkednek így. Ezek közül is a legveszélyesebb a
·Silica vagy más néven kovaföld amely csak belélegezve használatuk utánveszélyes (ennek köszönhetjük a 'szilikózis' kifejezést), mert tüdőrákot okoz. Tehát pont ezért a hintőporokban (főleg babahintőporokban) és a púderekben való alkalmazása veszélyeslehet.Csak egyszeri nagy mennyiségű, vagy több éven át való rendszeresbelélegzése okoz szilikózist vagy tüdőrákot. Egyébként ez az anyag egy finom tapintású púderszerű porcelánföld. A tévhittel ellentétben a szilikonhoz semmi köze nincs.
·Talkum,egy szürkészöld színű, puha ásvány. Testápoló és kozmetikai, valamint gyógyszertári termékekben fordul elő a leggyakrabban. Belégzése káros, bizonyos körülmények között rákot és talkum pneumokoniózistis okozhat. Megengedhető viszont lemosható paszta-pakolásokban, amelyek belégzése kizárt.

13. Glikolok
A glikolokat más néven két vegyértékű alkoholoknak is hívjuk. Kozmetikai felhasználásuk elég széleskörű, szinte minden kozmetikumban megtalálhatóak adalékanyagként.
·Propylene glycol(PG), amely a glikolok csoportjába tartozik, és szinte minden kozmetikumban megtalálható, a drágább, de kevésbé károsbutylene glycol helyett alkalmazzák a termékekben.
A propilénglikol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék-és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A propilénglikolt a bőr-és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglikol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglikol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.
·PEG (Polietilén-glikol): nem mérgező vegyületek, viszont a bőrt áteresztővé és sérülékennyé teszik a káros anyagokkal szemben, használatuk főleg sérült bőrfelületen kerülendő! Főleg: PEG-10 M, PEG-14 M, PEg-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters

14. Szintetikus antioxidánsok
A szintetikus antioxidánsokatnem csak tartósítószerként, hanem sajnos „antiageing”hatóanyagként is alkalmazzák a különböző kozmetikai termékekben. Az utóbbi esetben lényegesen nagyobb koncentrációban fordul elő, mint ha csak tartósítóként szerepeltetnék. Legveszélyesebb képviselői:
·Butylhydroxytoluol(BHT), Butylhydroxyanisol(BHA), amelyek szintetikus antioxidánsok, öregedésgátló készítményekben a természetes antioxidánsok helyett, vagy egyéb kozmetikumokban tartósítószerként alkalmazzák őket.
Károsíthatjákaz immunrendszert, az örökítő sejteket és a magzatot. Elváltozásokat okozhatnaka pajzsmirigyben és a májban, felhalmozódnaka zsírszövetben. Számomra az a megdöbbentő, hogy ezt a két vegyületet még prémium kategóriás és biotermékekben is alkalmazzák. Az élelmiszeripar -tudvalevőkáros hatása miatt már csak korlátozottan alkalmazza mindkettőt.

15. Szintetikus karbamid

A karbamid a bőr egyik legfontosabb nedvesség megkötő faktora. Hiánya kóros bőrszárazságot és bőrgyulladást is okozhat. A valódi karbamid tartalmú kozmetikumok és bőrápolószerek jól alkalmazhatók a száraz, vízhiányos bőr tartós ápolására, valamint az ekcéma tüneteinek a megelőzésére is. Kiváló nedvesítő, bőrlágyító, gyulladáscsökkentő és viszketés csillapító hatással bírhatnak. Sajnos mindezek a jó és bőrbarát tulajdonságok a szintetikus karbamidokról nem mondhatók el. Pedig a legtöbb kozmetikumban a vízmegkötő hatást nem valódi, hanem szintetikus karbamidokkal próbálják megoldani.
·Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, mindkettő szintetikus karbamid, amelyekkel a valódi és jótékony hatású karbamidot (Urea) próbálják helyettesíteni. Sajnos a bőrbe való felszívódása közben formaldehidet ad le, amely allergén, mérgező és fehérjekárosító anyag. Ennek ellenére sok bio-nak mondott és úgynevezett "prémiumtermékben" is megtalálható.

16. Szilikonok

Hajlakkokban, hajzselékben megengedett.
A szintetikus szilikonolaj bőrirritációt okoz, eltömíti a pórusokat, nem engedi szellőzni a bőrt, gátolja a bőr természetes funkcióit, elősegíti az ekcéma és egyéb gyulladással járó bőrbetegségek kialakulását.
·Cyclomethicone
·Dimethicono
·Simethicone

17. Hidrogénezett növényi olajok

Arról már lassan 10 éve cikkeznek, hogy miért káros az emberi szervezet számára a hidrogénezett növényi olaj (margarin), ha elfogyasztjuk. Erről sok cikket olvashatsz az antalvali.com Hírszem rovatában is. Ha beírod a házi keresőnkbe, hogytransz-zsírok, vagytransz-zsírsav, akkor számtalan írást találsz a hidrogénezésről és ártalmairól. A hidrogénezett növényi olajokat más néven „margarinoknak” is nevezzük. Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte tömegesen gyártani a margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők voltak, mint az étolaj.

18. Önbarnító és ránctalanító krémek
káros hatóanyagai
·Önbarnító krémek, DHA (dihidroxi-aceton)Az önbarnító krémek hatóanyaga egy cukorszármazék, a dihydroxyacetone, röviden DHA, amelyet cukornádból állítanakelő. A DHA a bőr felső rétegeinek aminosavaival kapcsolatba lépve megszínezi azokat.

FONTOS! Bőrünk a napfény hatására melanint termel, ami egy nagyon fontos védekező funkció ellátó vegyület, ugyanis sapkaként védi a sejtmagot, vigyázva annak örökítő anyagaira. Az önbarnítók csak felületi barnaságot adnak, nem termelődik pigment, a bőr ugyanolyan védtelen, mintha fehér lenne!
(Megjegyzés: a szolárium hatására a termelődő melanin a sejtplazmában szétszórva helyezkedik el, szintén védtelenül hagyva a sejtmagot!)
·Ránctalanító krémek, DMAEA DMAE (2-dimetil-aminoetanol) számos ránctalanító krém összetevője, amelyeket „azonnali öregedés-elleni arcfiatalító” kozmetikumként hirdetnek. Ez a vegyület megtalálható egyéb krémekben, kozmetikumokban, ajakrúzsban, samponban, szappanokban és baba testápolókban annak ellenére, hogy eddig pontosan még nem tisztázták, hogyan is fejti ki hatását a bőrre a molekula.A Laval Egyetem orvosi karának kutatói felfedezték, hogy a DMAE nevű vegyület, melyet gyakran használnak ránctalanítókrémekben, kóros reakciót válthat ki a bőrsejtekben.

Köszönet Antal Vali
és az http://antalvali.com tanácsadói és szakértői csapatának
 ha még szeretnél ebben a témában keresgélni:
http://mannaszappan.hu/manna_13plusz1.pdf
http://www.organikus.hu/mergezo.php
http://www.hazikozmetikumok.hu/amitol-a-borod-szep-lesz/mergezo-anyagok-a-kozmetikumokban/
http://www.frissnaturkozmetikum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3&Itemid=8